Almás-szilvás cobbler

Most, hogy túlvagyunk a Gaszrotipp indulásán, magamhoz képest hosszas hezitálás után végülis úgy döntöttem, hogy nem bezárom a blogot, hanem inkább folytatom, sőt még életet is lehelek bele. Feltéve, hogy visszatér a puffinos-beszélőkém is. Egyelőre csak keresgélem, de majdcsak belelendülök megint. Elsőként akkor egy korábbi cobbler:

A kompóthoz:
450 g alma, meghámozva, magház nélkül, kockákra vágva
1 citrom leve
100 g cukor
250 g szilva, kimagozva, kockákra vágva

A tésztához:
100 g liszt
1 tk sütőpor
1 tk fahéj
50 g vaj
50 g cukor
1 tojás
4 ek tej
50 g dió

1. Az almát egy lábosba tesszük a citromlével, acukoral és 1 ek vízzel. Felforraljuk, aztán fedő alatt pároljuk 5 percig. Hozzáadjuk a szilvát és további 5 percig főzzük együtt.
2. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. Kivajazunk egy kb 1,5 literes tűzálló sütőformát.
3. A lisztet és a fahéjat egy tálba tesszük, hozzáadjuk a vajat és összemorzsoljuk. Hozzákeverjük a cukrot, beletesszük a tojást és a tejet és könnyedén elkeverjük, lágy tésztává.
4. A gyümölcsöket a formába öntjük, rákanalazzuk és nagyjából egyenletesen eloszlatjuk rajta a tésztát, megszórjuk dióval és 25-30 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha már a teteje kezd pirulni, ropogós.

Forrás: Good Food sorozat 101 csábító desszert - kissé módosítva

Zenebona pedig legyen mondjuk ez itt: John Mayer: who says

Végre - Indul a GasztroTipp!!

Na, hát rossz pénz nem vész el, és pláne nem én, bár kétségtelenül nagy volt a csend az utóbbi 1-2-sok hónapban. Költözés, felfordulás, újfajta életre berendezkedés, blablabla. Sok minden történt, a blog meg pihent. De cserébe van valami új!

Szóval, tavaly decemberben feltehetően szemelt rizling és rozékortyolgatás közben gondoltuk ki kicsiVúval, hogy jó lenne csinálni egy gasztros honlapot, ami átlátható, kezelhető, mégis sokoldalú, de nem zsúfolt és legfőképpen olyan, amilyet mi magunk is szívesen olvasnánk. Érlelgettük alaposan a dolgot, egyik ötlet követte a másikat, majd toboroztunk magunk mellé embereket és elkezdtük a munkálatokat tavasszal és ma végre hivatalosan is elindul a Gasztrotipp. Ahogy formálódott a dolog, azt is gondoltuk, hogy milyen jó lenne bevonni blogos ismerőseinket, így felkerestünk pár emberkét, hogy írjon az általa jól ismert témakörben cikket, amit aztán mi majd közzéteszünk, egyébként is közösség-központúak szeretnénk lenni, hát miért is ne vonjuk be gasztros barátainkat. Így már most olvashatjátok Fahéj és Feta Viki írását és receptjeit a görög konyháról, Piazza Gabriella első írását az olasz konyháról, Sajtkukacék könyvajánlóit, Reni fűszernövényes cikkét, Zsuzsa írását a gombákról és még jönnek majd további cikkek is.

És ha már közösség, eleget zsizsegtem itt már ahhoz, hogy tudjátok, nem áll távol tőlem a szervezkedés és ezt a honlap keretein belül is szeretnénk majd kamatoztatni, de a részletekről majd egy kicsit később. Addig is gyertek, kapcsolódjatok be Ti is és írjatok nekünk, ha ötletetek, javaslatotok vagy akár kérdésetek van!

Gasztrotipp

Karfiolkrémleves sajtdarabokkal

Haha, ma felfedeztem valamit, ami tuti, hogy felkerül, a "TILT" ('things i love thursday', azaz a velém történt jó dolgok) listámra, amit szihésebben gyengébb napokon aztán sóhajtozva lapozgathatok. Eddig ha valakinek a blogját olvastam, akkor az az izé, ami sokaknál van oldalt és azt mutatja, hogy ki honnan érkezett a blogra és melyik városból, akkor mindig én is Budapest, Magyarország látogató voltam... Haha, de most meg már nem! Hanem azt írja ki, hogy Balatonfüred, Veszprém....Hát ez milyen jó már, gyerekeeeeek?!! Nade, hogy valami tartalmat is szolgáltassak, ha már ilyen örömködős hangulatban vagyok, íme egy egészen príma krémleves, ami nem kis elismerés szerény személyemtől, merthogy 1. nem annyira vagyok leveses, 2. ha meg leves, akkor legkevésbé krémleveses. A mélypont a narancsos sárgarépa krémleves volt, amitől csak kamilláztunk körbe körbe, hogy hogy lehet ilyen vacakot főzni.. de komolyan, borzalom. Én még olyan rossz levest életemben nem ettem... Ámde cserébe, valami furcsa oknál fogva kezdem megszeretni őket. Szerintem megtaláltam a válogatós kis lelkemhez vezető kanyargós útvesztőben a legrövidebb utat, ami a "szavak, amik nem tetszenek, nem szeretek, utálok" listáján minden bizonnyal helyezéssel zárna, ezért csak halkan mondom: levesbetét. Ami ha sajt, ha sajtos baguette, vagy bacon, akkor nagy baj már nem lehet, én azt a krémlevest megeszem. (egyáltalán az ilyen extrákat levesbetétnek hívjuk? vagy nem is?)

Itt ezúttal nagyrészt sajtot ettünk hozzá, bacon csak cameo-szerepben tűnt fel, de így is jó lett nagyon. Tudtam volna tolni pár napig, ha lett volna annyi.

Hozzávalók:

1 fej vöröshagyma

1 fej karfiol

1 db krumpli

4 dl tej

3,5 dl zöldségalaplé

4 dl víz

1 ek só

feketebors

sajt, sült bacon darabkák mellé

1. A karfiolt rózsáira szedjük, megmossuk, a hagymát apróra vágjuk, a krumplit megpucoljuk és kockákra vágjuk.

2. Kevés olajat hevítünk a lábosban, rádobjuk a hagymát, 5 percig közepes lángon pirítjuk, aztán hozzáadunk minden egyebet, karfiolt, krumplit, tejet, alaplevet és vizet, és felforraljuk. Ha felforrt, akkor csökkentjük a hőmérsékletet és kb 30 percig főzzük lassú tűzön, addig, míg a karfiol megpuhul.

3. Ha kész, turmixgéppel krémesítjük, tálaláskor sajtadarabokat és ha van, bacon darabkákat adunk mellé.

Alain Clark: Father and friend

Foszlós fonott kalács

Fahéj és Feta szinte minden szavát át tudnám másolni ide, ugyanabban a helyzetben vagyok mint ő, ugyanúgy a reggeli kínálatot akartam bővíteni, mert már uncsi a kenyér-felvágott téma, szóval szívemből szólt. Mondjuk most, hogy így újraolvasom, már nem is olyan egyértelmű a hasonlóság: "N. egy pár napja rákapott az itthoni reggelizésre. Ez azért nagy csoda, mert mint a legtöbb görög ő sem híve a reggelinek. Egy kávé és indulhat a nap." Még ha adottságnak vesszük is, hogy esetemben N=L, azt azért nehezen tudnám itt elhitetni bárkivel, hogy L is görög:) Na és nem iszunk kávét sem, meg egyébként minden nap itthon reggelizik, mert nem is megy el sehova.. Szóval viszonylag kevés az egyezés, de lényeg, hogy a kalács nálunk is bevált. A cukormennyiséget tovább növeltem az eredeti Limara-mennyiséghez képest és így egészen remek lett. A youtube-ot meg imádom, hihetetlen, mit meg lehet rajta találni! Maya néni fonós videója alant megtalálható.

Hozzávalók:

125 ml tejszín

1 egész tojás

1 tojásfehérje

csipet só

5 ek cukor

2,5 dkg olvasztott vaj

32,5 dkg liszt

5 g szárírott élesztő

1 tojássárgája a kenéshez

1. Az összes hozzávalót az 1 tojássárga kivételével összegyúrjuk és hólyagosra dagasztjuk.

2. Lisztezett tálba tesszük, folpackkal lezárjuk és duplájára kelesztjük.

3. Ha megkelt, átgyúrjuk kicsit és 6 egyforma rudat formázunk belőle, majd Maya néni segítségével összefonjuk a szálakat. Még hagyjuk kelni egy fél órát, aztán előmelegítjük a sütőt 180 fokra, lekenjük a kalácsot a tojássárgájával és kb 25 perc alatt készre sütjük.

És aztán addig sütjük, míg már mindenki, akit ismerünk evett belőle és így begyűjtöttünk annyi, de annyi elismerést, amivel már kihúzzuk a következő "olyanmintabolti sőt, sokkal jobb" ételig.

Andrew Bird: Oh No

A legjobb brownie

Nem hiszek a horoszkópokban, legalábbis az előrelátási képességében nem, ellenben azt már megállapítottam, hogy vannak bizonyos jegyekhez tartozó sajátosságok, amelyeket már nagy biztonsággal detektálok. Nyilván az egyik a sajátom, ami Ikrek szülötteként viszonylag kevés meglepetést hordoz. A dolgok kétfélék lehetnek nagyjából, feketék, vagy fehérek. Nincs középút:):) Választani is mindig tudok, van határozott véleményem, stb. stb. Sok hátulütője van, valljuk be, dehát ezt dobta a gép, ez van. Node, Anyukám, a Férjem és a legrégibb jóbarátnőm is a Szűz jegyének szülötte, és így a szeptemberi népeket is egészen jól kiismerem már. Legjellemzőbb tulajdonságuk például, hogy képtelenek konkrét választ adni a "mi tetszett a legjobban a nyaralás alatt? kedvenc hely, ahol jártál már? kedvenc film? kedvenc étel?" és hasonló egyszerűnek tűnő kérdésekre. Így tőlük már csak félve kérdezném meg, hogy mégis mi a kedvenc süteményük, mert tuti, hogy felsorolnák, hogy háááát a csokis, meg a túrós, meg a habos, meg a krémes, de ha jobban belegondolnának, akkor a mogyorós és talán a mákos is - magyarul minden és semmi...:):) Ezzel szemben én megtaláltam a kedvenc süteményemet, szerintem ez itt az. Simán megy fagyasztott málnával is, egyszerűen csodálatos:) Pöti vaniliafagyival egyenesen TÖKÉLETES! A nagy pirospont pedig Ottisnak jár a receptért.

Hozzávalók:

20 dkg puha vaj

15 dkg cukor

pici só

3 tojás

10 dkg étcsokoládé

5 dkg tejcsokoládé

1 ek kakaó

130 g liszt

150 g málna, szeder, vagy valami hasonló piros bogyós gyümölcs

Elkészítés:

1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

2. A csokit és a vajat megolvasztjuk, egy másik tálban jól elkeverjük a vajat, cukrot, tojásokat, kakaóport és lisztet, és a végén hozzákeverjük az olvadt csokis vajat.

3. Az egészet az előkészített tepsibe öntjük és megszórjuk sűrűn a gyümölccsel. A browniet kb. 25 percig sütjük majd a formában hagyjuk teljesen kihűlni.

Egyszerűen hihetetlenül finom.

Jamie Cullum: Gran Torino

Paradicsom heaven

Ez a tétel már nagyjából 1 éve figyel a kis jegyzetfüzetemben, ahova a kipróbálásra váró recepteket kiírogatom. A Cooking School Provence című kedvenc könyvemből származik, és olyan ügyesen kalkuláltam, hogy mire a jó paradicsom eljött, pont a liszt fogyott el majdnem teljesen... de én meg már úgy rápörögtem a témára, hogy nem akartam megint halasztani, így a szükséges tészta ilyen kis béna lett, (leveles tésztával is biztosan jó lett volna, de azt meg meg kellett volna várni, hogy kiolvadjon), szóval maradt a csálé tészta, de cserébe príma paradicsom.

Tészta:

300g liszt

100 g vaj

1 kk só

100 ml hideg víz

A tészta hozzávalóit gyorsan összegyúrjuk és minimum félórára hűtőbe tesszük.

Közben elkészítjük a belevalót:

2 fej vöröshagyma

2-3 ek olivaolaj

10 dkg bacon

1 kk cukor

5-6 db paradicsom

3 gerezd fokhagyma

kakukkfű

2 tojás

só, bors

oregánó

1 kicsi sűrített paradicsom

reszelt sajt (pl edami)

00. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

0. Vizet forralunk egy nagy lábasban, ha felforrt, beledobjuk a paradicsomokat, kb 1 percre, aztán kivesszük és könnyedén leszedjük a héját. A paradicsomok közül kettőt kb szeletekre vágunk, egy tányérra fektetjük őket, megsózzuk és félretesszük. A többi paradicsomot feldaraboljuk és szintén félretesszük.

1. A hagymát apróra vágjuk, a bacont is kisebb csíkokra vágjuk és olajon együtt pirítgatjuk őket kis lángon kb 15 percig. Hozzáadjuk aztán a zúzott fokhagymát és a cukrot, a kicsi darabokra vágott paradicsomot, a sűrített paradicsomot és együtt főzzük kb 15 percig közepes lángon. Levesszük a tűzről és kicsit hűlni hagyjuk.

2. Addig elővesszük a hűtőből a tésztát, kinyújtjuk és elegyengetjük a sütőformában. Jó alaposan megszúrkáljuk villával és betesszük a sütőbe 180 fokon kb 10+5 percre. Az a jó, ha a tészta sütés közben nem púposodik fel.

3. Ha már majdnem a végéhez közeledik a tészta sütése, akkor a paradicsomos-hagymás-baconos masszához hozzáütünk két tojást, fűszerezzük (só, bors, oregano, kakukkfű) jól elkeverjük és amikor lejár a tésztasütési idő, akkor ráöntjük a tésztára. A tetejére ráhelyezzük az elején félretett szeletelt, besózott paradicsomokat, sajtot reszelünk a tetejére és kb 25 perc alatt készre sütjük.

És a végére egy mai! klipp:

The Baseballs: Umbrella

Fenyőmagos csokitorta

Új élet, új rendszer. Na persze a jó öreg tábláim elkísértek ide is, a 162 gigányi véletlen shift-delete hálistennek az excelkéket nem érintette, de bevallom őszintén, hogy bár még jópár doboz vár kipakolásra, arra már kerítettem időt, hogy létrehozzam az új rendszerhez kapcsolódó táblákat!:):) És hogy mennyire igaz a mondás, madarat tolláról, embert barátjáról?! Röhögtök rajtam az excelkéim miatt, pedig ha tudnátok mások mi mindenre képesek!! Kispajtásunk a vvv-s bandából a múltkori házavató után olyan excelt dobott be az állóvízbe, hogy menten elszégyelltem magam, hogy én milyen kis gagyikat produkálok. Na de mindegy, lényeg, hogy rendszer van az étkezésekre vonatkozóan is, és a tartalékok pusztítására is, így a régóta tartalékolt fenyőmagcsomagokat is utolérte a végzetük. Például így:

Hozzávalók:

200 g étcsokoládé

100 g fenyőmag

125 g vaj

4 tojás

100 g cukor

1 cs vaníliás cukor

50 g liszt

vaj a sütőforma kikenéséhez

0. Előmelegítjük a sütőt 150 fokra.

1. A csokit kicsi lángon megolvasztjuk és félretesszük hűlni.

2. A fenyőmagot egy serpenyőben kissé megpirítjuk, majd a kezünk épségére vigyázva apróra vágjuk.

3. A tojásokat kettéválasztjuk. Egy tálban a puha vajat, a cukrokat és a tojássárgákat krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a langyos csokit és a fenyőmagot és elkeverjük.

4. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, a csokis masszához adjuk, rászórjuk a lisztet is és óvatosan összekeverjük.

5. A masszát kivajazott (kb. 26 cm átmérőjű) vagy sütőpapírral bélelt sütőformába öntjük és 45-50 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.

Sütés után kicsit hűlni hagyjuk, aztán egy jó málna vagy eperlekvárral megesszük.

Forrás: nosalty.hu

És akkor még egy szösszenet a hétvégi élményből:

U2: Stay (Faraway, So close!)

Már itt - Szedres-citromos sütemény

Legutóbb említést tettem a nyár, mit nyár, év, vagy akár mondhatom évtized történéséről, a nagy nagy költözési projektről, és hát örömmel jelentem, a nehezén túlvagyunk. Kéthete már, hogy itt fekszünk, itt kelünk, két borospohárral ugyan könnyebben, de ha figyelembe vesszük, hogy összesen hányszáz darab kis izé utazott velünk, hát egész jó a törési átlag. A költözés izgis volt, az eredeti tervekkel ellentétben nagy éneklés az autóban nem volt, csendes diszkusszió elöl annál inkább, lévén hogy kisautónkban vendégül láttuk az egyik vágásiferiklón hórukkmunkást, akinek már nem jutott hely a teherautón, így a fantasztikus Jason és saját csilingelő hangunk hallgatása helyett csak a hórukkos horkolását élvezhettük a nagy túrán, melynél csak a horkantások alatt belőle áradó pöti alkoholos pára volt kiábrándítóbb:):) de persze csak a helyzet iróniáján kuncogtunk elöl, és különben is, hallgattak helyettünk mások Jasont!:):)

Hogy ez volt mókásabb, vagy az, ahogy szegény szüleim néztek, amikor az egyik szállító fel akarta "dobni" a kb 60 kilós és egyébként több, mint két méter hosszú ülőgarnitúrát a szüleim nagybecsben tartott autójának tetőcsomagtartójára, hogy aztán azzal döcögjenek el a célig csekély 150 km-en keresztül, autópályán, árkon-bokron és mindenen keresztül, amely alatt szent meggyőződésem, hogy a kocsi összeomlott volna:):) szóval, hogy ez volt viccesebb, vagy az, amikor kétórányi tetőtéri lakásból földszintre való töménytelen mennyiségű cucc liftnélküli lecipelése után, úgy nagyjából 40 fokban a vágásiferiklónok pihenésként elszívtak 1-2 cigit, ami valljuk be, jól tud esni néha/sokszor, de semmiképpen nem egy ilyen tortúra alatt beiktatott kis pauzában, és amikor már azt hittük volna, hogy kész, örülnek, hogy végre beülhettek az autóba és pihenhetnek 2-3 órát a célig, akkor az ikea parkolójában töltött kb 1 órás időt nem holmi henyéléssel töltötte az egyik rámolómunkás, hanem megragadta a súlyzót és kicsit - hát én nem is tudom hogy fogalmazzak - melegen tartotta az izmokat ):):) Mintha én mondjuk háromnapi mosogatás után, kicsit pihenésként mosogatnék egy kicsit:):) vagy valami ilyesmi...

Na szóval itt vagyunk, az egészen remek első házavató hétvége már megvolt és nagyjából 10 nappal a beköltözés után az összes konyhai kütyü is használatba került, minden üzemel, és megkezdődött az új élet. Mit ne mondjak, nagyjából nulla perc alatt megszoktuk, aklimatizálódtunk, Budapest még nyomokban sem hiányzik, ennél jobb, per pillanat aligha lehetne.

És akkor íme kezdésként egy darabka az eddigi termésből, phzs-nak hála és köszönet a receptért. Annyi módosítással éltem, hogy a tésztába kakaót is kevertem, mert sokkal jobban szeretem a kakaós és/vagy csokis tésztákat, mint a sápadtakat.

Hozzávalók 12 normál és 24 minimuffin formához:

A tésztához:

10 dkg puha vaj

10 dkg kristálycukor

2 tojás

1 citrom leve és héja

8 dkg liszt

2 dkg kakaópor

1 mokkáskanál sütőpor

A krémhez:

250 ml tejföl/mascarpone

10 dkg porcukor

1 tojás

1 mokkáskanál vanília kivonat

Mindkettőhöz összesen kb. 20 dkg szeder

0. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

1. A puha vajat habosra keverjük a kristálycukorral, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, a citromhéjat, és a citromlé felét. Utána belekeverjük a lisztet, a citromlé másik felét, és végül a sütőport.

2. A muffintepsikbe belerakjuk a papírokat, és annyi masszát kanalazunk beléjük, hogy kb. a felénél kicsit lejjebb érjen. Mindegyikbe teszünk egy szem szedret, a miniformákba félbevágva. Kb 15 percig sütjük.

3. Eközben összekeverjük a krém hozzávalóit. A sütőböl kivett tésztára kanalazunk annyit óvatosan, hogy ne folyjon ki, és három vagy négy darab félbevágott szederrel díszítjük. Visszatesszük a sütőbe, és addig sütjük, míg a krém megszilárdul, de még remeg egy kicsit.Nekem ez kb 10-12 perc volt.

Én a felénél kicsit több alapmasszát tettem a szilikonos muffinsütőm mélyedéseibe, így összesen 8 db muffin jött ki, és ezen ilyen kis vékonyka lett a krémréteg, de legközelebb kevesebb kakaós masszát fogok adagolni, így kijön a 12 db és több krém fér majd rá.

Egészen kiváló süti!!

Mellé egy egészen kiváló zene, ami szerintem már majdnem olyan szép, mint a One.

U2: Moment of Surrender

És igen, tegnap este mi is ott voltunk élőben!!! Mondtam már, hogy milyen iszonyú szerencsésnek érzem magam ilyenkor???!!:) Aztán máskor meg a világ lúzerének, dehát such is life!:) Most éppen fent:) A lentről meg nem szoktam panaszkodni:)

Végre

Hosszas előkészületek után holnap megkezdődik életünk hátralévő része, Doctor Pepper maga mögött hagyja első saját konyháját, és új fejezetet nyit egy egészen új konyhában. A fantasztikus projekt nagy tanulságát szeretném csak megosztani gyorsan a kedves olvasókkal, de elsősorban gasztroblogger társaimmal: A költözés a legnagyobb szívás a főzés+fotózás+írás bermuda háromszögében élő blogger számára. Nincs annyi csomagolásra felhasználható papír, biztonságosan kibélelt doboz és legfőképpen idő és türelem, ami elegendő ahhoz, hogy a mérhetetlen mennyiségű konyhai kütyüt szállításra alkalmas formába hozzuk. Ha valaki még nem vásárolta halomra ezeket az aprócseprő izéket, évente max egyszer használt gépeket, vagy bármilyen konyhai mütyűrt, és mondjuk az elkövetkezendő 3-5 évben költözködni akar, hát a legnagyobb jóindulattal mondom, hogy NE VEGYEN SEMMIT!!!! És akkor még finom voltam, a csomagolás bizonyos pillanataiban tudtam ennél cifrábbakat is mondani, higgyétek el, a legjobb szándékkal mondom ezt:):)

(Nem tagadom, fizetett hirdetést olvashattatok - A szponzor a csomagolóbajnok és velem együtt sokkot kapott Anyukám)

24 órán belül kiderül, hány áldozata lesz az utazásnak, ha tartósan nem jelentkeznék, akkor vegyétek úgy, hogy jelentős a kár:)

Szóval öveket becsatolni, DP búcsúzik az első konyhájából, visszatérés a fantasztikus új birodalomból!!!

Addig pedig hallgassátok Ti is Jason Mraztól a Build me up Buttercup című Foundations számot, amelyet holnap délután üvöltve fogok énekelni a kocsiban, pont miután elhagyjuk a Budapest táblát, becsszó!!

GasztroSüni:-)

Mindenekelőtt köszönöm a kedves érdeklődöknek az emaileket, minden rendben továbbra is, ez már csak egy ilyen év, sok minden történik, fordulatos, izgalmas, és a java még hátravan. Alig két hét és megkezdődik az életreszóló nyaralás:):) na persze igaziból nem, de a helyszínt tekintve mindenképp. Új terep, új konyha, új minden, L szerencsére a régi, lelkesedés a régi, reméljük az írási képesség is a régi lesz, remélem nem tör rám valami új csend, vagy zen vagy ilyesmi:) És mert még éppen itt vagyunk a nemzet fővárosában, ezen a héten teljesítem egy kb fél éve tett ígéretemet. Történt ugyanis, hogy a VVV-s közösség tagjaival - feltehetően "tintásan", ahogy a barinőm mondja - arról társalogtunk, hogy mit és mennyiért ebédelnek a munkás hétköznapokon, én azt a bátor kijelentést tettem, hogy "óóóó, hát annyiért én sokkal jobbat csinálok nektek egy hétig", mely könnyelmű kijelentés következménye az lett, hogy ezen a héten én látom el a közösség 4 tagját ebéddel.

A menü eddig:

Paradicsomleves sajtos kiflidarabokkal

Pizzagolyó tejfölös mártogatóval

Amaretti - kávé mellé

Lasagne

Epres-fahéjas torta

Útravaló keksz - kávé mellé

(Leveseket a nagy hőségre való tekintettel kiiktattuk, az eredeti terv szerint hétfőn, szerdán és pénteken leves+főétel lett volna, terv szerint sárgabarack krémleves, valamint borsókrémleves pirított bacondarabokkal).

Chili con carne

Barackos lepény

Citromos kókuszos habcsók

A szállítmányokat ügyfeleim személyesen veszik át minden reggel, nem kell sehova mennem, csak ön pö korábban kelni, de ennyit megér. Csengetnek a kispajtások és már szaladok is az egységcsomagokkal, este pedig visszahozzák a dobozokat. Mellesleg roppantul élvezem az egészet, a tervezgetést, számolgatást, kombinálást, porciózást, dobozolást, szóval az egészet. De a legviccesebb az, hogy ezáltal minden kisbaráttal tudok minden nap egyesével dumcsizni, csacsogni, aztán a következővel szintén, vele persze már azt is megbeszéljük, mi újság a harmadikkal, szóval én mindent tudok:) és így 28 évesen tudom csak átérezni, milyen lehetett a Familia Kft-ben "bótot" vezetni, meg Komlós Jucinak a Szomszédokban, egy ilyen forgalmas helyen, ahol mindenki megfordul, tényleg áramlik az információ:):) Ha nem vigyázok, még a végén pletykás öreglány leszek... :)

Hát így vagyok most. Még szerencse, hogy alig van meleg a héten:):)

Zene pedig: Tyler Hilton - The Letter Song